Ezt a házat, szent hajlékul, emelte a szeretet.

Jézus, vedd hát ezt a házat: szentté, állandóvá tedd.

Csúcsa fel, a mennybe mutat: honnan üdvöd integet.

Egy szent testet alkotunk mi, Jézus Krisztus itt a Fő.

Úr sincs egy se köztünk senki, egy a Mester – Úr csak Ő.

Ám, ha hangunk Őt dicséri, testvérünkként közénk jő.

Nyugodjék meg Lelked, Isten, házad hívő lakóin.

Járjunk a Te félelmedben: kegyelemnek ösvényin.

Míglen halljuk, hálatelten: „Jertek, én áldottaim!”