47.AZ ÚR OLY KÖZEL

 

Az Úr oly közel, hogy már hallom az életvíz csobogását.

Az életnek fája is várja már századok bús vándorát.

Ó, űzd el, Úr Jézus, e végső éj borzalmait,

Vesd tengernek mélyibe néped sok keserű sóhajait.

 

Az Úr oly közel, hogy angyalok már bontják a szárnyaikat.

A Szent Város fénye is ihlet már ünnepi új dalokat.

E végső nagy hívást a szeretet árassza el,

Ó, Jézus, tedd kedvessé mindazt, mit néped most ajánlott fel.

 

Az Úr oly közel, hogy már látom a könyveknek zárulását,

A szózat is sürgeti már a nagy Babilon elhagyását!

Jó Megváltóm, halld meg a feltörő, könnyes imám:

És nékem is tarts fenn egy helyet: a megnyugvást – küzdés után.

 

Az úr oly közel, hogy már látom az Édennek körvonalát.

És bentről már hallom a szentek sok visszhangzó háladalát.

Ó, térj, vissza, Jézus, és űzd el a fellegeket.

Jöjj, váltsa fel múlhatatlan öröm az utolsó könnyeinket.


Index